5. Fejezet - Hazugságok

Sziasztok, drága Olvasók!
Új szerkesztő vagyok itt a blogon.
Jó olvasást Dorka

Liam szemszöge

Miután otthagytam Sophiát, úgy döntöttem, hozzákezdek a cikk által kavart vihar elsimításához (némi hazugságot alkalmazva), és elindultam, hogy találkozzak a srácokkal. Nem bántam meg azt az éjszakát, mert nem érdekel, eszelősen hangzik, szeretem a húgomat. Nem tudtam, hogyan fogom ezt megoldani, hiszen elvileg barátnőm van, és ott vannak a srácok is, akik nem tudhatják meg, hogy valóban a húgommal vagyok. Utálok hazudni, de nem láttam más megoldást a helyzetre. 

Igazából nem érdekelt, mennyit hazudok, vagy mennyi hülyeséget csinálok. Azzal a lánnyal akartam lenni, akit szeretek. Sophiával. A húgommal.

- Helló srácok - köszöntem be. Elég fagyos volt a hangulat.

- Szia - köszöntött Louis, cseppet sem kedvesen. - Elmondod, minek csináltad ezt az egész szarságot? Komolyan Liam! Nálad hülyébb embert nem ismerek. Az rendben, hogy részeg voltál, de pont a húgodat kellett kifognod???

Kissé meglepődtem a kifakadásán, és támogatást keresve néztem a többiekre. Sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy mind alaposan berágtak rám.

- Izé--- az van, hogy... - hebegtem. A francba, Liam! Gyerünk. Csak hazudnod kell! - Az van, hogy elkerülhettük volna ezt az egészet, ha végighallgattok. A csajt Sophiának hívják, de ő egy másik Sophia. És nem jelentett nekem semmit. Egy kaland volt. Ennyi. Nem kellett volna felverni az egész bulvársajtót.

Miután befejeztem valamelyest megnyugodtam. Bár egy kicsit kényelmetlenül éreztem magam. Ha hazudok, abból általában nagy problémák lesznek.

- Ó - lepődött meg Niall. - Akkor visszaszívunk mindent. Bocs haver!

- Ne haragudj. Kicsit ideges voltam - veregetett vállon Louis.

- Nincs gáz, srácok - Huh! Bevették. Akkor már csak a barátnőt kell lerendezni.

Sophia szemszöge

Liam elhúzott, hogy beadjon valami kamu sztorit a fiúknak. Úgy gondoltam, én is tehetek valamit azért, hogy titokban maradjon a valóság, illetve, hogy elsimuljon ez az ügy.

Bementem El-hez, és hozzáláttam, hogy elaltassam aggodalmait.

- Figyi El! Itt volt Liam. Bocsánatot kért. Tegnap este tényleg lefeküdt valami Sophiával, de az nem én voltam. Azt ígérte, elrendezi ezt az ügyet.

- És akkor hol voltál tegnap este? - tudakolta még mindig dühösen.

- Nem tudom. Totális képszakadás. De biztos nem a bátyámmal - győzködtem. Tudtam, hogy nem lesz könnyű menet, őt meggyőzni.  - Arra azért emlékeznék.

- Okééé... hiszek neked - válaszolta kétkedve. Nem mondom, hogy megnyugodtam. Nem vagyok az a hazudóbajnok. Általában összekeverem, hogy mi volt a hazugság, és mi nem. A végeredményt meg inkább hagyjuk!

Te jó ég! Beleestem a bátyámba! Lefeküdtem vele! Mi lesz ebből???

4. Fejezet - Újságcikk

Sziasztok, drága olvasók!
Íme, én lennék az új szerkesztő a blogon!
Alexandrea McCartell vagyok,
Jó olvasást!
Csók: Alexandrea <3

4. Fejezet - Újságcikk

 Eleanor undorral és szánalommal méregetve dobta elém az újságot. A tekintetemmel csak halványan néztem a barátnőmre. Ő karba tette a kezét, és a válaszomra várt.
 Letettem a kanalat, amivel eddig a gabonapelyhemet ettem, és rápillantottam a szürke összefüzőtt lapokra. Az bátyám neve volt a címpalon: Liam Payne, a saját húgával, feküdt le múlt éjjel!
 A kezembe vettem az ujságot, és dühös tekintettel olvastam tovább:

 Liam Payne, állítólagosan megcsalta barátnőjét, ezzel összetörve a lány szívét. Tegnap Liam-et szemtanúk bizonyítják, hogy egy lánnyal kézen fogva látták elmenni, egy átlagos házibuli estélyéről, " Egy barna hajú lánnyal láttam, ahol megfogták egymás kezét, és elmentek a buliról." - vallja a huszonöt éves Aaron Denver. A titokzatos lányra hamar került fény, mikor a One Direction tagjait is meg kérdeztük ez ügyben. " Sophia Smith Payne-el ment el, a tegnapi próbára is késve jött, és mikor megjött, akkor bevallotta, hogy Sophiával, a saját húgával volt, múlt éjjel, lefeküdtek " - mesélte Niall Horan. 

 Nem olvastam tovább, leraktam a konyha pultra, majd tovább folytattam a reggelimet. Eleanor még mindig a válaszra várt. De nem tudtam mit mondhatnék, gondoltam magától is rájön, mi az igazság, de tévedtem.
 – Sophia! – kialltott rám, mire magam is megíjedtem. El néha képes akárkit annyira megíjeszteni, hogy az ne szólaljon meg többé, ez van, ilyen Eleanor.
 – Igen, ez igaz. – nyögtem ki végül, de azonnal meg is bántam.
 – Csalódtam benned, azthittem ilyent te sosem tennél. – mélyen a szemembe nézett, de én nem tudtam bele nézni a szemébe, elárultam a legjobb barátnőmet. De a legjobban az zavar, hogy Niall, meg a srácok beköptek, és Liam elmondta nekik. Pedig azt hittem, hogy titkos kapcsolat. Na igen, ebből elegem van. 
 Leraktam a reggelimet, és a szobám felé vettem az irányt. Megpróbáltam kivenni valami átlagos ruhát, de nem sikerült, így a farmer és a trikó mellett döntöttem. A hajamat kiengedve hagytam, hadd hulljon a vállamra, és kezembe fogtam az újságot. Leszaladtam a lépcsőn, egyenesen a bejárati ajtót közelítettem meg, és mikor kinyitottam az ajtót, Liam állt ott, engem figyelve. 
 – Sophia! – sajnálkozó tekintete volt, csak meredten néztem a barna szemeibe. – Figyelj, bemehetnék? – lépett közelebb, erre én hátraléptem egyet. 
 – Nem, itthon van Eleanor, nem engedlek be. Így is ki van akadva! – motyogtam, aztán bezárva az ajtót, kiléptem a friss nyugodt levegőre.
 – Bocsáss meg, véletlenül csúszott ki a számon a neved! – csak nézett, és nézett. 
 – Liam, ez nagy dolog, nem akarom ezt folytatni, érted? – kérdezem karba tett kézzel. Szétnézek a környéken. Egy kósza lélek sincs az utcán, ez viszont jó. Nem szabad senkinek sem megtudnia, hogy Liammel beszélek éppen, a lakásom előtt.
 – De nekem úgy is tetszel! – jelentette ki, majd közelebb lépett, aztán a fülembe suttogta: – Kit izgat, hogy testvérek vagyunk? – a puha ajkai csiklandozzák a fülemet. Mikor elhúzódik tőlem, rávetem magam. Finom csókot lehelek az ajkaira, és ezt ő viszonozza is. 
 Ezután elköszönök tőle, szintén egy csókkal. Átölelem, és az orrára kötöm, hogy ne merje elmondani a srácoknak, és mondja, azt, hogy egy másik Sophia. Lehetséges az, hogy a saját tulajdon bátyámba vagyok szerelmes, de nem érdekel, jól esik, hogy valaki szerelmes belém, úgy is, hogy az a bátyám. Titkos szerelem, hülyeség, mégis, Liamnek barátnője van, és úgy látszik boldog együtt, de csak én, és a bátyám tudjuk az igazat. Szeretem őt.

3.Fejezet

Sziasztok! Meghoztuk az új részt. Reméljük tetszeni fog nektek. Jó olvasást! :)

Liam szemszöge

Vissza dőltem az ágyra és próbáltam vissza emlékezni a tegnap estére. Arra pontosan emlékszek,hogy nem egyedül jöttem ha nem a srácokkal. Hozták az első kört. Általában nem szoktam ennyire sokat inni. De most elég sokat sikerült. Fej fájásom nem szűnt meg. Sőt egyre inkább nőt. De nem volt nálam gyógyszer. Gondolkodtam azon is,hogy felébresztem a lányt és megkérdezem tőle nincs e nála gyógyszer. De nem tettem meg mert ha meg mozdultam akkor még jobban elkezdet fájni a fejem. Kicsit később elszántam magam és felültem. Majd meg akadt szemem ismét az alvó lányon. Olyan ismerős volt. Arcát nem láttam. Mivel barna haja el lepte azt. Hirtelen elkezdet mocorogni és nyögdécselni. Komolyan mintha észre vette volna ,hogy nézem. De nem kelt fel csak alvó pozícióját váltotta meg. Eddig hason feküdt. Míg most oldalán felém feküdt. Haja már nem volt az arcán így szemügyre tudtam venni. Bár ne tettem volna. mát tudom mért ilyen ismerős a lány. Hisz ő.............Sophia. A testvérem. Uram atyám. Remélem nem történt köztünk semmi.Nem bírnám elviselni ha együtt lettünk volna és annak következménye lenne. Nem szeretném, hogy ez az éjszak létezne. Kiszeretném törölni az emlékezetemből. Vagy vissza pörgetni az időt. Jó ,tudom, hogy nem lehet hisz már megtörtént. Ebben a percben az alvó lány elkezdet mellettem mocorogni. Majd nagy szenvedve de felült az ágyban. Párat pislogott majd kitágult szemekkel nézet engem.

Sophia szemszöge

Hát elég sokat sikerült tegnap este innom. Jézusom. Anyáááám... szerintem ennyire még soha nem fájt a fejem.Hát a tegnap estéből nem valami sok maradt meg. De majd hát ha beugrik. Na de várjunk csak ki ez a......Mi a f..............Liam?
-Mi.....mi történt?- kérdezem.
-Ha azt én tudnám.- rázta meg a fejét. Uhh.... aztán bevillant valami.
-Lefeküdtünk.- mondom halkan.
-Ohh....anyám. Hogy az a ....- kezdi a káromkodást.
-Most mért vagy ilyen? Én élveztem.- mondom ki az ősszinttét.
-De ennek...Ennek nem szabadot volna....- kezdi de közbe vágok.
- És aztán? Már megtörtént. Ezen változtatni már nem tudsz.- rántom meg a vállam.
-Te ezt most komolyan nem fogod fel, hogy komolyabb bajunk is lehet ebből?- kérdezi.
-Nem . Sőt szerintem folytathatnánk.- másztam hozzá közelebb.
-Ja. HOLNAP MEG EZ FOG SZEREPELNI AZ ÚJSÁGBAN.-mondja halkan.
-De én titokban gondoltam.- mondom el a véleményemet.
-Értem.- bólint egyet.
-Figyelj. Nincs nálad gyógyszer? Amúgy meg hol vagyunk?- kérdezem.
-Nem, nincs nálam. Pedig nekem is kéne. Öhm.... azt hiszem nálad.- mondja.
-Ohh.. tényleg ez az én szobám.-amikor ez el hagyta számat ő elkezdet nevetni.- Jól van na. Tudod, hogy a fejem?
-Azt hiszem igen.-mondja majd közelebb jön hozzám és egy puszit nyom a fejem búbjára.
-Ha gondolod akkor együtt tölthetnénk a napot?.-kérdezem.
-Szeretném. De nem lehet.- mondja majd fel áll és össze szedi a cuccát.
-Na lécci......- kezdek közelebb menni hozzá. Majd apró puszikat nyomok ajkaira.
-Nagyon szeretnék. De próbánk lesz ma.-nyom egy csókot ajkamra.
-Értem.- mondom kicsit letörten.
-De ha gondolod megismételhetnénk a tegnap estét?
-Ühüm. Szívesen.- virulok fel.
-Akkor  megbeszéltük.- mondta majd távozni készült.
-Héj. Így itt hagynál?- kérdezem.
-Neeem.-mondta majd vissza sétált hozzám és még adót egy utolsó csókot.

Louis szemszöge

A srácokkal már mind nagyjából kihevertük a tegnap estét. Mindenki a napot 2 szem erős fájdalom csillapítóval kezdte. Bedobtunk egy laza reggelit. Majd a kanapéra leültünk és megbeszéltük ki mire emlékszik a tegnap estéből. De valaki hiányzott a csapatból. Liam. Persze egyből mindenki sztorikat talált ki, hogy hol lehet a mi kis hercegünk. Már nagyjából mindenki kiröhögte magát és felment  öltözni. Persze ez élhúzódót mert úgy mozogtunk mint a csigák. De se baj. Végül is beértünk a stúdióba. Már vagy 3 számot elpróbáltunk. Amikor megjelent Liam kigombolt ingbe.
-Hol jártál bárányka?- kérdeztem nevetve.
-Valahol.-mondta.
-Ohhh... biztosan nő ügy. Vagy te gomboltad ki az ingedet?- kérdezem. De már a fiúk is nevetek. - Meg szerintem szólj legközelebb a csajnak, hogy ne legyen ennyire vad.- utalok erre a piros össze-vissza karmolt testére.
-Átadom neki.-mondta ő is  mosolyogva.
-Mond neki máskor ne tigrisest jásztatok.Maradjatok csak a kiscicánál.- nevetek hangosan.- De amúgy ki ez a vadmacska?-érdeklődők.
-Nem mondom el.- de ezt ahogy kiejtette elkezdtük piszkálni.- Jaj fejezzétek már be! Sophia csak egy lány.- mondja. Sophia??? Na de ugye nem az a Sophia???? Ez sokkként hatott mindannyiunkra. Nem bírtam megszólalni pedig lett volna mondanom mit. Én ezt nem értem. Hogy tudott le feküdni a saját húgával??

2. Fejezet Egy Éjszakás Kaland

 Sziasztok! Meghoztuk a Másodig  fejezetet, remélem tetszeni fog mindenkinek. Jó olvasást! :)

Sophia szemszöge

Eleanor addig nyaggatott, míg nem egyeztem bele az esti buliba. Meg mondom őszintén csak azért mondtam igent, mert már idegesített. Amúgy nincs hozzá kedvem. Én nem vagyok az a bulizós típus. Jó hát persze azért voltam pár bulin. De inkább meghagyom azokat a parti arcoknak.

Este 20:00- ra kellet meni a bulira. Ezért már 18:00- kor elkezdtem készülődni.

Gyorsan lezuhanyoztam. Majd mivel elfelejtettem ruhát bevinni ezért a törölközőmet magamra tekertem és kimentem a szekrényemhez. Na, igen most jött el a legnehezebb dolog. ruhát választani. De végül a választásom erre a szettre eset:Miután magamra kapkodtam a ruha darabokat bemetem a fürdőszobába és kezdőthetet a sminkelés. Nem vagyok nagy smink zseni. De hát ott van nekem El. Gyorsan át futottam a szobájába.

- El tudnál segíteni?

-Ühüm. Miben kell?

-Hááát. Tudod, hogy én meg a smink....- kezdtem. De rögtön közbe vágott.

-Tudom.Tudom. Ne is kezd. Buli sminket nem tudsz. Igaz?- kérdezi.

-Igaz.- vágtam rá egyből.

- Na akkor menyünk. Valamit alkotok neked.- mondta majd elkezd minden féle vacakkal össze keni.

De a végeredmény az fantasztikus lett. Nem lett annyira kihívó. De azért még is buliba való volt. Keveredett benne a fehér és a rózsaszín. De a dominánsabb a rózsaszín volt. Szememet kihúzta tussal. De ezzel se ment túlzásba.

-Ez nagyon jó lett El. Kösziii- pusziltam meg az arcát.

- Jaj ugyan már semmiség.- mondta majd az órájára pillantott.- De most megyek mert már 7 óra és még a sajátomét is meg kell csinálnom.- mondta. De közben kisétált a szobám ajtaján. 

Kereken 20:00 óra van. Már csak a barátnőmre várok aki szokás szerint késik.

- Eleanor!!!! Kész vagy már?- kiabálok fel az emeletre.

- Mindjárt megyek. Csak pár perc.- jön a válasz.

-Oké. De siess!!!- kiabálok újra. De válasz nem jött. E helyett csak lefutott a lépcsőn a drágalátos barátnőm.- Na, végre.

- Jól van. De miattad nem lettem kész időben. Neked kellet meg csinálnom a sminket.- mondta. Én meg hát inkább csendbe maradtam mert hát igaza volt.- Juj, már alig várom, hogy újra láthassam Louis-t!!!- ujjongót El.

- Akkor szerinted én? Alig beszéltem a bátyámmal ez alatt a pár év alatt!!- kezdek el nyivákolni. De tudom ezt nagyon nem szereti Eleanor.

-Jól van. Jól van. Hívtál taxit?

-Igen.- ránézek az órámra.- 2 percen belül itt kell lennie.- mondom. igen kb. 3 perccel később a ház előtt megjelent a taxi. Eleanor bediktál a címet ahova megyünk majd a kocsi alattunk elindult. Kicsit megkésve de ott voltunk a bulin. Egyből Liaméket kezdtük el keresni.Mindenhol megnéztük őket de hiába. Valószínű, hogy még nem értek ide. El el mentem pár barátjával táncolni így én megrohamoztam a konyhát. Hát ja így jár az aki nincs hozzá szokva a túlzott alkohol fogyasztáshoz. Már azt se tudtam hányadik pohár üresedik meg a kezembe. Amikor bejött El. Hát már rajta is lehetett látni,hogy fogyasztott alkoholt. Mind ketten elég rendesen becsiccsentettünk. A konyhából egyenesen a táncoló emberek közé vettetem magam. Testemet át adtam a zene ritmusának. Teljesen elengedtem magam. Hirtelen két kéz fogta meg a derekamat. De nem zavartattam magam tovább táncoltam az ismeretlen emberel. De nem engedte az ismeretlen, hogy vele szembe forduljak. Már lassan a 4. számot táncoltuk végig. Amikor egy csókot nyomot a nyakamra. Én nem álltam neki ellent. Alig voltam magamnál úgy hogy megértem mert ha nem ittam volna annyit már az elején elküldtem volna melegebb éghajlatokra. De hagytam neki,hogy szembe fordítson magával majd........ megcsókolt.Egymásnak estünk. A hálószoba fele vettük az irányt. Apró, érzéki csókokkal dőltünk az ágyba. Az ismeretlen nem volt sietős. Lassan és gyengéden csinált mindent. Puha puszikkal ajándékozta meg a testem. Élveztem amit csinált. Számat apró nyögések hagyták el. De ő se habozott. Lélegzettem egyre szaporább lett. Majd elmentem. Hátam ívbe feszült és ezt egy hangos nyögés is kísérte. Ő legördült mellém majd nyomott egy utolsó csókot. Aztán képszakadás.....

Liam szemszöge

Reggel iszonyatos fej fájásra keltem. Csak úgy lüktettet a fejem. De hát ezért nem kell berúgni. Szemem lassan hozzá szokott az erős fényhez ami az ablakon keresztül beszűrődött. Már épp felakartam ülni amikor észre vettem, hogy épp nem egyedül vagyok az ágyba. Egy lánnyal kéz a kézben feküdtem. 

1.Fejezet Kezdet

Sophia  szemszöge

A nap sugarai erőszakosan törtek utat maguknak az ablakomon, majd landoltak az arcomon. Hiába
volt becsukva a szemem, még így is érzékeltem az erős fényt. Miután meguntam a szenvedést, lassan felültem az ágyamon, és megdörzsöltem a szemeim. Az órámra pillantottam, ami az ágyam melletti kis asztalon kapott helyett és láttam, hogy már 10 óra is elmúlt. Kimásztam az ágyból, majd a fürdő felé vettem az irányt. Miután elintéztem a mindennapos reggeli teendőimet, lecsoszogtam a konyhába, hogy keressek magamnak valami enni valót. Mikor leértem láttam, hogy legjobb barátnőm és egyben lakótársam, Eleanor már a nappaliban ül és unottan nyomkodja a távirányítót.
- Szia, El! -köszöntem neki, miközben kinyitottam a hűtőt. Egyedül csak egy szelet pizza volt a hűtőben, úgyhogy azt kikaptam onnan, ráraktam egy tányérra, majd bevágtam a mikróba.
- Jó reggelt, álomszuszék! -köszönt vissza. A mikro hangos csipogassal jelzett, hogy a pizzám már felmelegedett annyira, amennyire én szerettem volna. Kezembe vettem a tányért, majd elindultam a nappali felé és leültem El mellé.
Nincs itthon kaja. Be kellene vásárolnunk.-mondtam két falat közt.
Később eljössz velem? -fordult felém.
Persze.-bólintottam.
Van programod mára?
Nincs, miért?
Akkor most már van.-kacsintott rám.-Este bulizunk! -vigyorgott.
El, tudod, hogy nem szeretem a bulikat.-sóhajtottam.
Én meg nem szeretem, ha nyavogsz! -lökött meg játékosan a vállával.- Meg ez amúgy is csak egy házibuli lesz. Ismerősökkel lesz tele az egész hely.
Nekem csak te vagy az ismerősöm.-morogtam az orrom alatt.
Meg Louis-ék.
Jó, de ők nincsenek itthon.
Ma jönnek haza. Liam nem hívott?
Nem!!! Komolyan ma jönnek haza?
Aha. Louis tegnap este hívott fel és azt mondta, hogy ma jönnek.
Én kinyírom a drága testvérkémet! -ja, igen...Liam a bátyam...
Amikor Eleanor közölte velem, hogy a fiúk haza jönnek, nem hittem a füleimnek . Végre újra láthatom Liam-et! Ez alatt a pár év alatt sajnos nem tudtunk olyan sokat beszélni és már nagyon hiányzik nekem